Csongrád a Nagyalföld déli részén, közvetlenül a Tisza és a Hármas-Körös összefolyása fölött terül el. Külső területe 17395 hektár, központi belterülete 965 hektár egyéb belterülete (Csongrád-Bokros a várostól 11 km) 83 hektár. A várost elszórtan tanyás ingatlanok veszik körül. A Tisza és annak holtágai ma is meghatározó jelentőségűek az itt élő emberek életében. A határ jellemző növényvilágát elsősorban a Tisza árterén nőtt fűz- és nyárfák, a holtágak nádasai, a mesterségesen telepített erdők, parkok, valamint gyümölcsösök és szőlőültetvények alakítják. Legfőbb mezőgazdasági termények: búza, kukorica, napraforgó, burgonya és egyéb zöldségfélék, a gyümölcs és a szőlő. A városban és környékén jelentős mennyiségű termálvízkészlet található. Az 1000 m mély termálkútból feltörő, közel 60 ºC-os vizet 1976-ban az Egészségügyi Minisztérium gyógyvízzé nyilvánította. A Tisza gátján kellemes kerékpár túrát tehet a vendég az Öregszőlőkbe, ahol a kirándulást színesebbé teheti egy borkóstolás valamelyik szőlősgazda pincéjében. A város 1987-ben Rómában elnyerte a Szőlő és a bor nemzetközi városa címet. Legjellemzőbb borfajták a Cabernet, a Kékfrankos, a Zweigelt és a Kadarka. A műszaki emlékek közül feltétlenül említést érdemel a pontonhíd, (Fahíd) mely sajátosan, pontonokon áll és nyitható, csukható. Ez köti össze a várost a Köröstől északra fekvő Tiszán-túli területekkel: Csépa, Szelevény, Tiszasas stb. Csongrád évente több nagyszabású, az idegenforgalom vendégeinek is szóló programsorozatot szervez és bonyolít le. Ezek közül is kiemelkednek a Csongrádi Napok és a Körös-toroki Napok, minden év augusztusában.
Forrás